Pénz és annak megszerzésének módjai
Elméleti alapvetés 1.
A tulajdon-szerzésmódok jelentősége Mind a jogban, mind pedig a jogtudományban vannak axiomatikus tételek, melyeknek — köztudottan — sem a létjogosultságát, sem pedig az igazságtartalmát bizonyítani nem kell.
Miért nem szorulnak ezek bizonyításra?
Mert a jogi axiómák tartalmát és létjogosultságát egyaránt a több évszázados, sőt olykor-olykor, egyik-másik esetében a több évezredes társadalmi közfelfogás és jogi közmeggyőződés alakította ki, tette vitathatatlanná azáltal, hogy a történelmi és tudományos fejlődés lecsiszolt róluk mindent ami felesleges vagy vitatható. A magánjog hatalmas anyaga egészében bővelkedik ilyen axiomatikus tételekben, alapvető értékekben. A polgári jogot illetően ilyen általánosan elfogadott tétel, hogy az — mind történeti kialakulásában, mind hatályos anyagában — döntő mértékben vagyonjog.
Ezt a felfogást nem sérti, ha elismerjük, sőt hangsúlyozzuk, hogy a vagyonjog mellett gyors ütemben és növekvő arányban fejlődik a személyi jog különösen a személyiségvédelem és a szellemi alkotások, az immateriális javak védelme terén.
A vagyonjog alapjogviszonya a tulajdonjogviszony. A tulajdonjogviszony léte szempontjából elsődleges kérdés a tulajdonjog megszerzése. Ezáltal az egész vagyonjog szempontjából is kiemelkedően jelentős kérdés a tulajdon-szerzésmódok törvényi szabályozása.
A szerzésmódok szabályozása terén további axiomatikus tételek léteznek. Ezek közül a három legfontosabb, hogy a szerzésmódok törvényi felsorolása taxatív jellegű, az egyes szerzésmódok törvényi szabályai kogensek, továbbá hogy különbséget teszünk eredeti és származékos szerzésmódok között.
Az átruházással, mint a legfontosabb és tömegesen előforduló származékos szerzésmóddal kapcsolatban ilyen axióma, hogy az a magyar jogban szigorúan jogcímes jelenség.
A szerzésmódok véges száma A Az európai magánjogi kódexek ennek megfelelően tételesen felsorolták az általuk elismert dologi jogokat a tulajdonjogot és az egyes korlátolt dologi jogokat. A magánjogi tankönyvek ettől kezdve következetesen hangsúlyozzák a dologi jogok zártkörűségének elvét.
A magyar jogirodalomban pl. A felek nincsenek abban a helyzetben, hogy új dologi jogot hozzanak létre. Hiszen bizonyos mértékig mindenki tulajdonos, jogosult, akivel szemben mint kívülálló mindenki kötelezett, és ez megfordítva is igaz, minden jogosult mint kívülálló, egyúttal kötelezett is a mások tulajdonával szemben. Ugyanakkor a társadalomnak mint egésznek, a magántulajdon közterhei és közkötelezettségei szempontjából nyomós közérdeke is fűződik a dologi jogviszonyok áttekinthetőségéhez.
Ezt szolgálja és egyúttal nagy mértékben megkönnyíti a dologi jogok véges száma.
Lényegében ugyanezen nyomós indokok alapján mondhatjuk azt is, hogy a legfontosabb dologi és egyúttal vagyoni joghoz, a tulajdonhoz sem juthat bárki, tetszése szerinti módon. Ahogyan a dologi jog fajtákat, úgy a tulajdonszerzési módokat is a törvény alapján pontosan számba lehet venni, ezek törvényi felsorolása ha nem is egy, hanem több törvényben taxatív jellegű, azaz létezik a szerzésmódok zárt köre, véges száma is. A felek magánautonómiája nem csak új dologi jog fajtát nem keletkeztethet, de más módon sem keletkeztethet, mint amit törvény szerzésmódként elismer.
A pénz és a csodateremtés
A tulajdonszerzés szabályainak kogenciája A zártkörűség elvéhez logikusan kapcsolódik a másik dologi jogi alapelv, a tartalmi kötöttségelve szemben a kötelmi jogban érvényesülő tartalom-meghatározás szabadságával.
A felek számára nem csak a dologi jogok fajtái vannak törvényileg meghatározva, de azok lényeges tartalmi elemei is.
Cikk: Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban
Vagyis nem csak új fajta dologi jogot nem alapíthatnak, de a törvényileg adottakat sem tölthetik meg másfajta tartalommal, mint amit a törvény elismer. Ezért tilos mind más fajta, mind pedig több kötelezettséget pénz és annak megszerzésének módjai a kívülállókra hárítani, mint amit és amennyit a törvény megenged.
- Előzmények A felszámolási eljárás kapcsán felmerülő számos kérdés közül az egyik, hogy az adós részére tévesen átutalt összeget az eljáráson kívül kell-e visszafizetni, vagy pedig az erre vonatkozó követelés az eljárás keretében hitelezői igényként érvényesíthető-e.
- Localbitcoins nettó esett
A tartalmi kötöttség elve ugyanúgy a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget is szolgálja, ahogyan a 10 legjobb bináris opciós kereskedő a zártkörűség elvénél is láttuk. Az alapelv érvényesülésének szükségszerű követelménye a szerzésmódok tekintetében a törvényi szabályozás kogenciája.
Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban
Ez azt jelenti, hogy a tulajdonszerzési módok mint tulajdonjogviszonyt keletkeztető jogi tények, tényállások minden lényeges elemét a törvénynek kell meghatároznia, mégpedig oly módon, hogy attól a felek — pénz és annak megszerzésének módjai maga a törvény kivételt nem tesz — sem egyoldalú jognyilatkozattal, sem szerződéssel nem térhetnek el.
Ha mégis eltérnek, az nem minősülne tulajdonszerzésnek nem keletkeztetne tulajdonjogviszonytés kizárólag a felek közötti kötelmi hatállyal bírna.
A megoldás nem zárja ki, hogy a felek több lehetséges szerzésmód között szabadon válasszanak pl. A kogenciának a dologi jogban nem csak a szerzésmódok tekintetében, hanem — főszabályként — a dologi jog egészében érvényesülnie kell ugyanúgy, ahogy a státusjogok másik nagy csoportjában, a személyi jogban is.
A tulajdonszerzés fogalma és fajtái Tulajdonszerzés alatt azokat az eseteket értjük, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, tehát az adott birtokba vehető dolog felett tulajdonosi hatalom keletkezik. A származékos tulajdonszerzési mód esetében az új jogosult tulajdona az előző tulajdonon alapszik, abból származik. A származékos szerzéskor egy már létező tulajdonjog száll át más személyre, az új tulajdonosra.
Ezért ezt a főszabályt — a szerzésmódok véges számának kimondásától eltérően — nem itt, hanem a dologi jogok bevezető rendelkezései alapelvei között célszerű kimondani. Eredeti és származékos szerzésmódok megkülönböztetése Tulajdonszerzés alatt általánosságban, a szó legtágabb értelmében mindazokat az eseteket értjük, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre.
Más szóval ez azt jelenti, hogy az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik.
