Ultrapontos jelek a bináris opciókhoz. Стратегии бинарных опционов на 15 мин. Сроки истечения контрактов и управление счетом

Az információs társadalom hozadéka igen látványos: minden zsebben ott lapul egy mobiltelefon, a hátizsákokban egy-egy laptop, ultrapontos jelek a bináris opciókhoz stratégia amelyben a pénz valódi alkal­ mazottak pedig komoly informatikai háttérre hagyatkoznak.

Maga az in­ formáció azonban kevésbé szembetűnő. Fél évszázaddal a számítógépek széles körű elterjedése után akkora adatmennyiség halmozódott fel, ami valami új és különleges dolog megszületéséhez vezet.

Nemcsak arról van szó, hogy a világot több információ árasztja el, mint korábban bármikor, hanem arról is, hogy az információ növekedése felgyorsult.

A léptékváltás mostanra állapotváltozáshoz vezetett: a mennyiségi változás minőségi vál­ képzés az opciós kereskedelemben csapott át. A big data kifejezést azok a tudományok hívták életre, amelyek a es években elsőként tapasztalták meg az információrobba­ nást: a csillagászat és a genomika.

Napjainkra ez a fogalom már szinte valamennyi emberi tevékenységi területen meghonosodott. A big data fogalmának nincs merev definíciója. Az alapgondolat az volt, hogy mivel a hatalmasra duzzadt információmennyiség meghalad­ ja az adatfeldolgozásra használt számítógépek memóriakapacitását, a mérnököknek át kellett alakítaniuk az elemzésekhez használt eszköz­ tárukat. Ezek segítségével sokkal nagyobb mennyiségű adatot kezelhetünk, mint korábban, és ami még fontos: nem kell hozzá katonás sorokba vagy klasszikus adatbázis-táblázatokba ren­ deznünk az állományt.

Ráadásul már előkészületben vannak olyan adat- feldolgozó technológiák is, amelyeknek nincs szükségük a hajdani merev, hierarchikus rendszerekre és az adatok homogenitására. Ugyanakkor, mivel az internetes cégeknek hatalmas adattárak létrehozására nyílt le­ hetőségük, anyagi szempontból pedig égető kérdés volt számukra ezek alapos megértése, a legújabb adatfeldolgozási technológiák első számú felhasználóivá léptek elő, felváltva a hagyományos offline vállalatokat, amelyek egyes esetekben akár több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek már az adatfeldolgozásban.

A big data korszak megkérdőjelezi eddigi élet­ módunkat és a világhoz fűződő kapcsolatunkat. A legmeglepőbb azonban az, hogy a társadalomnak, legalábbis részben, meg kell szabadulnia gör­ csös ragaszkodásától az ok-okozati kapcsolatok feltárásához, hogy cserébe egyszerű összefüggéseket ismerhessen fel: nem kell tudnunk a miérteket, ha a mi is megteszi.

Ez véget vet egy több évszázados gyakorlatnak, vala­ mint döntéshozatali módszereink és világlátásunk alapvető kérdéseinek újragondolására késztet bennünket. A big data egy gyökeres átalakulás kezdetét jelzi. Mint oly sok új tech­ nológia, ez is minden bizonnyal a Szilícium-völgy elhíresült hype fel- kapottság görbéjének áldozata lesz: miután hosszasan ünnepük a maga­ zinok címlapján és a szakmai konferenciákon, az újdonság varázsának elmúltával adatmániás startup cégek tömkelegé küzd majd az életben maradásért szerte a világon.

Csakhogy sem a big data rajongói, sem a kárhoztatói nem ismerik ultrapontos jelek a bináris opciókhoz a jelenlegi történések valódi jelentőségét. Ahogyan a távcső lehetővé tette a világűr megismerését, a mikroszkóp pedig a mikrobákét, úgy segítenek majd bennünket a hatalmas adatmeny- ultrapontos jelek a bináris opciókhoz gyűjtését és elemzését végző új technológiák a világ újszerű értel­ mezésében.

Ezt a könyvet nem annyira a big data igehirdetőiként írtuk, mint inkább hírvivőiként. És még egyszer emeljük ki: az igazi forradalom nem az adatokkal dolgozó gépekben megy majd végbe, hanem magukban az adatokban, illetve a felhasználásuk módozataiban.

Ahhoz, hogy felmérhessük, milyen fokon áll jelenleg az információs for­ radalom, gondoljuk át a társadalom teljes spektrumát érintő trendeket. A digitális univerzum folyamatosan tágul. Nézzük például a csillagásza­ tot! De nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy csillagászati szá­ mokkal találkozzunk. Miután a tudósok ban megfejtették az emberi génállományt, további egy évtizednyi intenzív munkát igényelt a három- milliárd alappár feltérképezése.

Most, egy évtizeddel később egyetlen gép­ park már 24 óra alatt képes ennyi DNS szekvenálására. Az internetes cégek úsznak az adatok tengerében. A Google naponta több mint 24 petabájt adatot dolgoz fel;9 ez a mennyiség több ezerszerese az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában őrzött összes nyomtatott anyagnak. Az alig egy évtizede létező Facebookra óránként több mint 10 millió új fényképet töltenek fel.

A tagok naponta közel 3 milliárd alka­ lommal lájkolnak vagy kommentelnek,10 olyan digitális nyomot hagyva maguk után, amelynek segítségével a cég megismerheti felhasználóinak fo­ gyasztói preferenciáit. A Google YouTube szolgáltatásának havi millió felhasználója minden másodpercben több mint egyórányi videoanyagot tölt fel. Sokan próbálták már felbecsülni a világban fellelhető információk mennyiségét, és kiszámítani a bővülés sebességét.

Ki több, ki kevesebb sikerrel járt, mivel különböző dolgokat mértek. Az egyik legátfogóbb tanul­ mányt Martin Hilbert, a Dél-kaliforniai Egyetem kommunikációs és mé­ diaiskolájának Annenberg School fór Communication and Ultrapontos jelek a bináris opciókhoz munkatársa készítette.

A legjobb mutató a bináris opciók kereskedésére. A legjobb ingyenes mutatói a bináris opciók Online

Arra törekedett, hogy mindent számszerűsítsen, ami csak keletkezett, amit eltároltak, vagy amit bármilyen formában kom­ munikáltak. Vagyis nemcsak a könyvekre, festményekre, emailekre, fény­ MOST 17 képekre, zeneművekre és videókra koncentrált, hanem a videojátékokra, a telefonhívásokra, a gépkocsi-navigációs rendszerekre, a postai úton kül­ dött levelekre, sőt a hallgatottság és a nézettség alapján a hagyományos műsorszolgáltató médiára, azaz a televízióra és a rádióra is.

Hilbert számításai szerint ben több mint exabájt tárolt adat létezett. Csak hogy felfogjuk a szám nagyságát: egy egész estés játékfilm digitális formában egy 1 gigabájt méretű fájlba tömöríthető.

A bináris opciók ultrapontos mutatói

Egy exa­ bájt pedig egymilliárd gigabájtot jelent, tehát elég sokat. Nem is olyan régen még egészen más volt a helyzet.

A világon tárolt összes információnak még ben is csak a negyede volt digitális, háromnegyede papíron, filmen, bakelitlemezeken, magnókazet­ tákon és ezekhez hasonló formákban létezett. Akkoriban nem volt túl sok digitális adat, amit igencsak fájlalhatnak azok, akik hosszabb ideje szörföznek a világhálón és vásárolnak könyve­ ket online.

Csakhogy a digi­ tális adatok mennyiségének igen gyors növekedése miatt Hilbert szerint ez háromévenként valamivel több, mint a duplájára nő a helyzet gyorsan az ellenkezőjére fordult. Az analóg adatok mennyisége ezzel szemben alig mutat változást.

Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó a Kr. Az a digitális áradat, amely most végigsöpör a világon, szor annyi információt zúdít minden eigyes emberre ezen a bolygón, mint amennyit a becslések szerint az alexandriai könyvtár tárolhatott. Nem csoda hát, ha az emberek információs túlter­ heltségre panaszkodnak.

US olaj- WTI- havi grafikonja

Ezek a változások mindenki számára húsbavágó kérdést jelentenek. Távolabbra visszatekintve vessük össze a jelenlegi adatrobbanást az­ zal a korábbi információs forradalommal, amely Gutenberg körül feltalált nyomdagépének köszönhetően tört ki!

Elizabeth Eisenstein tör­ ténész szerint az között eltelt fél évszázad alatt mintegy 8 mil­ lió könyv került ki a nyomdákból. Ez több, mint az összes kézirat, amely Konstantinápoly évvel korábbi megalapítása óta Európában szüle­ tett.

Mit is jelent ez a növekedés? Peter Norvig, a Google mesterségesintel- ligencia-szakértője a képek alkotásával von párhuzamot. Vessük össze ezt egy lóról készült fényképpel - vagy, hogy még érzékletesebb legyen a példa, Pablo Picasso mesterműveivel, amelyek ránézésre nem sokban különböznek a barlang­ festményektől.

Egy ló lerajzolása sok időbe telik, a fényképezéssel sokkal gyorsabban rög­ zíthetjük a látványát. Ez mindenképpen változás, bár nem a legfontosabb, hiszen mindkét esetben egy ló képmásáról beszélünk. Norvig viszont azt mondja: gyorsítsuk fel a ló látványának megörökítését, másodpercenként 24 képet alkotva. A mennyiségi változás máris minőségi változást hoz lét­ re. A mozgófilm alapvetően különbözik a mozdulatlan fényképtől.

Ugyan­ ez a helyzet a big datával is: a mennyiség megváltozásával a lényeget vál­ toztatjuk meg. Lássunk egy példát a nanotechnológia területéről, ultrapontos jelek a bináris opciókhoz a dolgok nem nagyobbak, hanem egyre kisebbek lesznek!

Ez a tudomány azon az elven alapul, hogy molekuláris szinten megváltozhatnak a fizikai tulajdonságok, és az új tényezők ismeretében már kigondolhatunk olyan dolgokat, amilye­ nekre korábban nem volt példa.

Victor Maye-Schönberger - Big Data.pdf

Ez fordítva is igaz: meg­ növelve az ultrapontos jelek a bináris opciókhoz léptékét, amelyekkel dolgozunk, képessé válunk új dolgokra, melyek elérhetetlenek voltak számunkra, amikor még kisebb adatmennyiséget kezeltünk.

Egyes esetekben a korlátok, amelyekkel együtt élünk, s amelyekről ultrapontos jelek a bináris opciókhoz feltételezzük, hogy mindenre érvényesek, valójában csak az adott lépték­ ben vteme online keresetek. Lássunk most egy harmadik párhuzamot, ismét a ter­ mészettudományok területéről!

Az emberek számára a gravitáció jelenti a legfontosabb fizikai törvényt, mert a hatása minden tevékenységünk­ ben érvényesül. Az apró rovarok számára azonban többnyire lényegtelen. A vízipókok esetében például a felületi feszültség a fizikai univerzum meg­ határozó törvénye, mert ez teszi lehetővé számukra, hogy biztonságban mozoghassanak a vizek felszínén.

A fizikához hasonlóan az információ szempontjából is számít a méret. A Google ezért tudja feltérképezni ultrapontos jelek a bináris opciókhoz influenza elterjedtségét legalább olyan jól, mint az orvosoktól kapott információkra épülő hivatalos statisz­ tikák. Ehhez több százmilliárd keresőszót kell elemeznie - emellett csak­ nem valós idejű végeredményt képes nyújtani, sokkal gyorsabban, mint a hivatalos források.

Az Etzioni-féle Farecast a repülőjegyárak változásainak előrejelzésével jelentős gazdasági hatalommal ruházza fel a fogyasztókat. Ám mindkét rendszer csak azért képes ilyen jó teljesítményre, mert több százmilliárd adatpontot elemez. E két példa érzékelteti, miben rejlik a big data tudományos és társadal­ mi jelentősége, és hogy milyen gazdasági értékek forrásává válhat. Két különböző módját mutatják be annak, miként rendíthet meg mindent a big data, az üzleti élettől a tudományon át az egészségügyig, az államigazga­ tás, az oktatás, a közgazdaságtan, a humán szféra és a társadalom összes többi vetületét is beleértve.

Jóllehet még csak a big data korszak hajnalán vagyunk, máris napi rendszerességgel hagyatkozunk rá. A társkereső oldalak annak alapján hozzák össze a párokat, hogy számos tulajdonságuk hogyan korrelál a már sikeresen egymásra talált párokéval. Okostelefo­ nunk autocorrect automatikus javítás funkciója figyeli, mit csinálunk, 20 BIG DATA és a korábban már beírt szavaink alapján új szavakkal bővíti helyesírás­ ellenőrző szótárát.

Ám ezek az alkalmazások még csak a kezdetet jelen­ tik. Ezek mind azt jelzik, hogy életünk számos területén jelentős változásokra számíthatunk. A big data lényegében az előrejelzésről szól.

Victor Maye-Schönberger - Big Data.pdf

Bár a számítástechnika mesterséges intelligenciával foglalkozó ágához sorolják, azon belül pedig a gépi tanulás területéhez, e meghatározás így félrevezető. A lényeg az, hogy az említett rendszerek azért képesek jól működni, mert sok adatot táplálnak beléjük, amelyekre aztán az előrejelzéseiket alapozhatják. Sőt, a rendszerek úgy épülnek fel, hogy idővel tökéletesíteni is tudják önmagukat azzal, hogy megjegyzik a legjobb­ nak bizonyuló jelzéseket és mintákat, amelyeket érdemes keresniük akkor, amikor újabb adatokat táplálnak beléjük.

A jövőben - méghozzá hamarabb, mint gondolnánk - életünk számos további területén terjednek majd el a számítógépes rendszerek, vagy vesz­ nek át tőlünk olyan tevékenységeket, amelyekben ma még kizárólag mi, emberek döntünk: nemcsak az autóvezetést vagy a házasságközvetítést, hanem összetettebb feladatokat is.

Végül is, az Amazon javaslatot tehet az ideális könyvre, a Google rangsorolni tudja a tárgyhoz legszorosabban tar­ tozó weboldalakat, a Facebook ismeri, miket szoktunk lájkolni, a Linkedln pedig kitalálja, kiket ismerhetünk. Az internet gyökeresen megváltoztatta a világot azzal, hogy a számítógépeket bevonta a kommunikációba. Ugyanígy alakítja majd át a big data életünk legfontosabb területeit azáltal, hogy egy koráb­ ban hiányzó mennyiségi dimenzióval egészíti ki. Csakhogy ennél nagyobb a tét.

A big data növekvő befolyása három változást jelez: érinti az ultrapontos jelek a bináris opciókhoz módszereinket, amelyek változása átformálja majd azt, hogyan értelmezzük és miként szervezzük a társadalmat. Ebben az új világban sokkal több adatot elemezhetünk. Bizonyos esetekben egy adott jelenséggel kapcsolatban akár az összes információ feldolgozására is lehetőség lesz. A mintavétel igénye egyfajta természetes kényszer, az információban szegény analóg korszak terméke.

A nagy telje­ sítményű digitális technológiák elterjedése előtt még nem vehettük észre, hogy a mintavétel mesterséges béklyókat jelent - ezt magától értetődőnek tekintettük. Az összes adat felhasználása viszont lehetővé teszi számunkra, hogy olyan részleteket ismerjünk meg, amelyekhez kevesebb információ birtokában még nem férhettünk hozzá. A big data különösen pontos ké­ pet ad a szegmensekről: azokról az alkategóriákról és részpiacokról, ame­ lyekre a minták nem tudnak fényt deríteni.

Стратегии бинарных опционов на 15 мин. Сроки истечения контрактов и управление счетом

Ha nagyságrendekkel több adat áll rendelkezésünkre, akkor nem kell már olyan görcsösen ragaszkodnunk a pontossághoz. Ez a változás a 3. Ez egyfajta kompromisszum: a mintavételi korlátok csök­ kentése érdekében elfogadunk némileg több mérési pontatlanságot.

Ha mérési képességeink korlátozottak, akkor kénytelenek vagyunk csak a leg­ fontosabb dolgokra hagyatkozni, viszont helyénvaló, ha pontos szám­ adatokra törekszünk. Nincs értelme úgy árulni egy marhacsordát, ha a vásárló nem tudhatja biztosan, vagy csak 80 jószág van-e az állomány­ ban. Digitális eszközeink működése egészen a legutóbbi időkig a pontos­ ságon alapult: feltételeztük, hogy az adatbázismotorok azokat az informá­ ciókat gyűjtik össze, amelyek tökéletesen megfelelnek a lekérdezésünknek, ahogyan a táblázatkezelő program rendezi oszlopba a számokat.

Ez a gondolkodásmód az ún. Ami­ kor még csak kevés dolgot tudtunk megmérni, akkor azokat a lehető legpontosabban kellett számszerűsítenünk.

Стратегии бинарных опционов на 15 мин. Сроки истечения контрактов и управление счетом

Bizonyos szempontból ez érthető: egy kisboltban a nap végén forintra pontosan elszámolva lehet zárni a kasszát, ám ugyanezt nem tennénk meg - és nem is tehetnénk 22 BIG DATA meg - egy ország GDP-jével.

Minél nagyobb a lépték, annál több a pon­ tatlanság. A precizitáshoz gondosan felügyelt adatokra van szükség. Ez kisebb mennyiségek esetében még működhet, és bizonyos helyzetek meg is kö­ vetelik a pontosságot: vagy van elég pénzünk a bankban ahhoz, hogy kiállíthassunk egy csekket, vagy nincs.

A big data világában azonban az átfogóbb adatállományokért cserébe legtöbbször feladhatjuk merev ragaszkodásunkat a pontossághoz. A big data sokszor kusza és változó minőségű, emellett számtalan szer­ veren oszlik meg szerte a világon. A big data esetében sokszor kielégítő lehet az is, ha csak a fő irányokat tudjuk érzékelni, ahelyett hogy egy jelen­ séget milliméter- forint- vagy atomi pontossággal megismernénk.

Ez nem azt jelenti, hogy teljesen lemondunk a precizitásról, csak nem ragaszkodunk hozzá mindenekfölött.