Aki mennyit keresett a bitcoinokon

1. Multimédia Mi a szatši és mennyibe kerül rubelben és dollárban?
2. Mi a szatši és mennyibe kerül rubelben és dollárban? A gazdaság megszervezéséhez szüksége lesz.

Mészáros R. Tamás Ahogy az ilyenkor lenni szokott, természetesen elindult a spekuláció is, és napról-napra jönnek elő vadabbnál vadabb kriptovalutaalapú befektetési termékek. Eközben a rendszer működését aránylag kevesen látják át, és azt még ők sem tudják, hogy mennyi lehet a kriptovaluták reális értéke. Egyesek szerint ez a Amikor nemrég azon élcelődtünkhogy Mészáros Lőrinc nemzetközi szinten is kiemelkedő befektetési csodát hozott össze, még nem látszott, hogy ben milyen sokan lesznek, akik a felcsúti vállalkozógéniusznál is jóval nagyobbat fognak kaszálni.

Márpedig meglepően sokan lettek: az elmúlt néhány hónapban rengetegen váltak hirtelen milliomossá és milliárdossá, akik a Jóisten és Orbán Viktor helyett a kriptolibertarianizmusnak, a világgazdaság pénzbőségének, illetve annak köszönhetik a vagyonukat, hogy az emberek láthatóan tényleg egyáltalán nem tudják már, mibe fektessék a pénzüket.

A bitcoin nevű virtuális pénz árfolyamának brutális megugrásán meggazdagodott szerencsésekről van szó, akik néhány év-hónap alatt szedtek össze irdatlan, bár elég ingatagnak tűnő vagyont. A korai beszállók néhány száz forintnyi befektetéssel csinálhattak tízmilliókat, a legnagyobb játékosok dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek.

A nyertesek pedig jórészt nem befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek.

Hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó pénzügyi szabadságharcos nördök, akik algoritmusokkal akarják felváltani a pénzvilág irányítóit és cápáit, a bankokat és az államot. Hogy ez mennyire reális, azt egyelőre nehéz megmondani.

Az viszont biztos, hogy a bitcoinnak illetve az amögött álló technológiának tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert az alternatív pénzügyi rendszer értéke az utóbbi hónapokban hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz lett úrrá a piacon. A forgalomban lévő virtuális pénzmennyiség elvi értéke több százmilliárd dollárra azaz a magyar GDP sokszorosára rúg.

A nördök és drogdílerek játszóteréből pedig elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció, és amiből a teljesen elszállt árak ellenére mindenki akar egy falatot.

• A leggyorsabban keresett bitcoin befektetések nélkül.
• Hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres
• Bitcoin – Wikipédia
• Az opció belső értéke 0
• Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?
• Hogyan keresnek a fiatalok nagy pénzt
• 30 ezer forintért vett Lamborghinit egy amerikai férfi
• Általános jellemzők Mi az a Bitcoin?

A napokban már a határidős bitcoinkereskedés is megindultés nem az internet valami félreeső, sötét bugyraiban, hanem a chicagói tőzsdén. De van már jelzálog-bitcoinozás és bitcoin-jelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből üzletel. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte minden nap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék.

Öreg bankárok naponta jajonganak, hogy közeleg az összeomlás, miközben fiatal bankárok azzal hitegetnek, hogy a jövő megérkezett, és ez lesz a Valójában azonban relatíve kevesen vannak, akik átlátják, hogy mi ez az egész, hogy működik a rendszer, mennyi a bitcoin reális értéke, vagy van-e egyáltalán ilyen. És hogy mégis miért ér ennyit egy kriptovaluta, ami mögött nem igazán van valós gazdasági érték, és amit nem sok mindenre lehet felhasználni jelenleg.

Mivel pedig az értékét csak találgatni lehet, a bitcoin-őrület mintha túlment volna minden ésszerű határon. A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, ami bármelyik pillanatban kipukkadhat, sokmillió dollárnyi valós vagyont elpusztítva.

De mi a fene ez az egész? Ha a fentiek nem teljesen világosak, ne magára vessen, mert valóban nem egyszerű dologról van szó.

Következtetés

A bitcoin a legrégebbi, leghíresebb és legnépszerűbb virtuális pénz, egyben viszont az emberi civilizáció monetáris fejlődésének jelenlegi legabsztraktabb terméke. A kirptovaluta koncepciójával egy Satoshi Nakomoto álnevű valaki vagy valakik ban, az amerikai pénzügyi válság kitörése után állt elő.

Az, hogy ki vagy kik Satoshi Nakamoto, még nem derült ki, bár sok potenciális Nakamoto-jelölt van. Nakamoto a bitcoin megalkotása után nem sokkal kvázi visszavonult, és másokra hagyta a projektet.

A kiindulópont az volt, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam szemét manipulatív szervezetek, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól.

A libertárius eszmékből táplálkozó elképzelés központi problémája, hogy a modern forex kártya díja és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek az értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti olykor kényszerű bizalmon alapul. Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és össze-vissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát.

Miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, stb. Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik. Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül.

Aki mennyit aki mennyit keresett a bitcoinokon a bitcoinokon a dolog prófétái szerint egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is. A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt. Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok.

Ezt a banki világban a számlavezetés nevű boszorkánysággal oldják meg, ahol számon tartják, hogy kinek mennyije van, és mikor mennyit költ és kap.

Bitcoin bányászat, blokk jutalom

A mágikus blokklánc Viszont Nakamoto pont azt akarta, hogy ne legyenek ehhez hasonló központi elszámolórendszerek a saját libertariánus utópiájában. Úgyhogy létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván robusztus stratégiák a turbó opciókhoz tranzakciókat.

A blokklánc kvázi egy nyilvános főkönyv pénzügyi nyilvántartásamely tartalmazza az összes korábbi bitcoin-ügyletet. Amikor valaki megindít egy bitcoin-átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a bitcoin-hálózatba, a hálózatban résztvevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik a tranzakció megtörténtét.

Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy másolatot, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe. A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához címhez mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát, stb. A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket.

Ezért cserébe minden egyes blokkért, amit ráfűznek a láncra, jutalombitcoinokat kapnak. Így keletkezik az új pénz a rendszerben. Mivel a rendszer véletlenszerűen osztja ki a feladatokat, elvileg nem lehet manipulálni, hogy mi kerül a blokkláncba. Az egyes blokkok pedig megerősítik nemcsak a saját maguk által tárolt tranzakciókat, hanem az összes korábbi blokk integritását is, így a lánc elvileg megbonthatatlan.

30 ezer forintért vett Lamborghinit egy amerikai férfi

Tehát nem lehet belőle törölni, csak új tranzakciókat létrehozni. Persze elméletben nem meghekkelhetetlen egy ilyen rendszer sem, de ez elképesztő erőforrásokat igényelne. Akinek meg a rendelkezésére állnak ezek a számitási kapacitások, az éppen elég pénzt tud csinálni "legális" bányászattal, mig a blokklánc hekkelése az egész rendszert összedönthetné, és ezáltal magát a hekkelést is értelmetlenné tenné.

Már ha feltételezzük, hogy a cél a haszonszerzés, és nem a vagyon elpusztítása. Kétkulcsos Az, hogy a rendszer a titkosításra épül, nem azt jelenti, hogy minden titkos benne: az ügyletek adatai nyilvánosak. Persze ezt nem úgy aki mennyit keresett a bitcoinokon elképzelni, mintha kitennék a netre az ember bankszámlakivonatát: a blokkláncban az utalások virtuális címei szerepelnek, viszont az, hogy ezek a címet kiket takarnak, nem nyilvános.

Mindenki annyi címet bankszámlát csinál, amennyit akar, minden utaláshoz újat lehet kreálni. Így a valós tulaj nehezen lenyomozható, bár ez sem jelent teljes anonimitást: már elkaptak jó pár, bitcoinnal üzletelő drogdílert. A titkosítás a virtuális személyazonosság igazolását, és ezáltal a csalások kiküszöbölését szolgálja. A tranzakciók aszimmetrikus titkosítást használnak: ha valaki létrehoz egy bitcoin-címet, akkor ehhez a rendszer generál egy titkos kulcsot, amit csak a tulajdonosa ismer, és egy nyilvános kulcsot, amit mindenki láthat.

Ez két hosszú, egyedi kód, amelyek között matematikai összefüggés van. A matematikai összefüggés miatt a nyilvános kulccsal le lehet ellenőrizni, hogy az utaláson szereplő digitális aláírást azzal a titkos kulccsal hozták-e létre, amely az adott fiókhoz tartozik: a rendszer megnézi, hogy a küldő nyilvános kulcsa összepasszol-e a küldemény digitális aláírásával.

• Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt.
• Fémmegmunkálás otthoni munka
• Mi a véleményem a Bitcoinról? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
• Aki megvette az univerzális kereskedési llc t
• Minden amit a bitcoin felezésről tudni kell - szegedimusorkalauz.hu
• Valódi lehetőség a megvalósítás
• Legjobb 15 befektetési lehetőség ban | szegedimusorkalauz.hu
• Kevesebb mint egy hét van hátra a bitcoin harmadik felezési eseményének bekövetkezéséig.

Ha igen, jóváhagyja az utalást. Viszont a titkosítást feloldani csak a titkos kulccsal lehet, tehát az utalás adatait nem tudja külső fél módosítani. Ahogy a fogadó nyilvános kulcsát is csak az ő titkos kulcsa nyitja.

Az egyes fiókokból való lopás azért így sem lehetetlen, pont a napokban történt  egy elég nagy értékű, több tízmilliárd forintos eset. De az egész bitcoin-sztori legnagyobb botránya is egy hekkeléshez kapcsolódik:  a japán MtGox nevű bitcointőzsde es összeomlásaamikor az akkor forgalomban lévő bitcoinmennyiség 6 százalékát, akkori árfolyamon kb.

Az ügy azóta sem oldódott meg.

Vett egy pizzát 50 milliárd forintért Nakamoto ben vezette be a bitcoint, maga első körben egymilliót bányászott belőle. Ekkor még ismert árfolyama sem volt, az árakat egyéni alkuk alapján alakították, ahogy a régi szép időkben. Aztán szépen, lassan, fokozatosan, de elkezdett beépülni a mindennapi pénzügyekbe.

Az első mérföldkő az volt, amikor a Floridában élő programozó, Laszlo Hanyecz feltételezhetően Hanyecz László tízezer bitcoinért rendelt magának két pizzát.

Mondjuk nem közvetlenül, hanem elküldte a bitcoint valakinek, aki megrendelte neki a pizzát, ami akkor nagyjából 40 dollár volt.

Tartalomjegyzék

A közvetítő nem sokkal később dollárért adott túl a bitcoinvagyonon. Vélhetően ma mindketten verik a fejüket a falba: tízezer aki mennyit keresett a bitcoinokon ma több mint 50 milliárd forintot ér. Hanyecz később a Wirednek azt mondtanem bánja, a pizza finom volt, bár akkor még csak  ezer dollár körül járt a tízezer bitcoin. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a pizzavásárlás lavinát indított el, ám az tény, hogy azóta elég nagy változások zajlottak le a kriptovalutavilágban.

Ma már nemcsak kokaint vagy tigrispéniszt lehet bitcoinnal venni, ahogy annak idején ben a Silk Road nevű online illegális piactéren; hanem sok cég, például a Tesla és a Microsoft is elfogadja a kriptopénzt, és bitcoin-ATM-ekből is jó pár van. Az online bitcoin-tőzsdék hatalmas forgalmat bonyolítanak, és ezeken nemcsak egész, hanem részbitcoinokat is lehet venni, egészen a bitcoin százmilliomod részéig ez az egység a satoshi, és jelenleg 1 dollár nagyjából satoshit ér.

Ettől függetlenül azért a bitcoin felhasználhatósága ma is erősen korlátos. Bár a Barclays egy ideje kokettál vele, bankok eddig nem szívesen nyúltak hozzá bár ugye az eredeti feltalálók pont ezt akartákés azok a cégek, amelyek elfogadják, inkább a dolog reklám és PR értéke miatt teszik ezt, nem gondolják ám teljesen komolyan.

Az erősen korlátos használati érték viszont sokakat nem tántorít el attól, hogy bitcoint vegyenek. Ezt a bitcoin-amerikai dollár árfolyam hűen tükrözi: a pizzavásárlás idején még nagyjából semmi értéke nem volt a bitcoinnak, nem sokkal, később elején egy amerikai dollárt ért, nyarán tízet, nyarán százat, idén év elejére több mint ezret, őszre ötezret, november végén átlépte a tízezres határt, az utóbbi napokban pedig ezer dollár kb.

Keleti szelek A brutális áremelkedés oka, hogy miközben a bitcoinra vágyók száma jelentősen megnőtt, a kriptopénz mennyisége nem. A keresletet alapvetően három csoport hajtja: A japán kormány hozzáállása mögött az az elképzelés, hogy a gyors adaptációval a szigetország a remény szerint a fintech, azaz a pénzügyi technológia feltörekvő ágazatának egyik központjává válhat.

Az utóbbi időben egyébként leginkább a japánok hajtják az árakat , a japán tőzsdéken a legtöbb vásárló helyi magánbefektető, a legtöbb eladó kínai bányász. A Coin Trade egyik alkalmazottja bemutatja, hogy okostelefonnal hogyan szerezhet be bitcoinokat egy bitcoin ATM-ből Tokióban, Satoshi Nakamoto ugyanis úgy programozta a rendszert, hogy a bitcoin bányászás idővel egyre nehezebbé válik, illetve a bányászoknak kiutalt jutalom, azaz a pénzteremtés üteme egyre csökken.

Jelenleg 16,7 millió bitcoin van forgalomban, de a pénzteremtés felső plafonja 21 millió: ha minden a terv szerint megy, ennél a számnál fog megállni a pénzkínálat. Ennek az az oka, hogy Nakamoto részben pont az inflációt akarta kiiktatni, illetve egész pontosan kontrollált keretek közé zárni a kriptopénzével, ennek a legegyszerűbb módja pedig a pénz mennyiségének radikális korlátozása.

Mi a szatši és mennyibe kerül rubelben és dollárban? A gazdaság megszervezéséhez szüksége lesz.

Túl jól sikerült az önkorlátozás Ugyanakkor jelenleg ez is a bajok egyik forrása. Kicsit olyan most a bitcoin, mint az aranypénz volt annak idején: mindenkinek ez kell, de a mennyisége fix, úgyhogy az ára növekszik.

Másrészt a kínálat szűkössége és a rendszer decentralizáltsága miatt az ár nagyon gyorsan hajlamos változni, amit tetéz, hogy nincs semmiféle központi fogódzkodó, ami alapján meg lehetne állapítani, hogy mennyi a reális értéke.

A bitcoint sem befektetési termékként, sem pénzként nem nagyon lehet beárazni: bár a piacon rengeteg módszer van az értékpapírok és valuták árazására, ezek mind valamilyen reálgazdasági fundamentumokon, azaz a való világból származó gazdasági-pénzügyi mutatókon alapulnak.

A bitcoin esetében ilyenek nincsenek, legfeljebb egy ígéret, hogy a jövőben majd lesznek. Ráadásul még azt se nagyon lehet mondani, hogy a bitcoinnak lenne egyáltalán hivatalos dollárárfolyama: a különböző bitcointőzsdéken eltérő áron lehet hozzájutni a bitcoinhoz és a satoshihoz, néha több száz vagy több ezer dollár eltérés is lehet.

Ezek miatt a bitcoin hiába akarja leváltani a jelenleg forgalomban lévő, aki mennyit keresett a bitcoinokon pénzeket, erre jelenleg lényegében képtelen. Kicsit sarkítva, a pénznek három fő funkciója van: értékmérő, fizetési eszköz és elszámolási eszköz. A bitcoin ezek közül jelenlegi formájában egyikre sem nagyon jó: mivel árfolyama rettenetesen ugrál, nehéz vele értéket mérni; és a jelenlegi állapotában fizetésre is badarság lenne használni, hiszen amit ma megveszünk egy bitcoinért, az lehet, hogy holnap már fél bitcoinért is elérhető lesz.

Ugyanezért elszámolásra sem lenne jó használni: ha valaki év elején bitcoin-hitelt vett volna fel, azt most agyonnyomná a törlesztés, ha pedig sok ilyen aki mennyit keresett a bitcoinokon ember lenne, akkor újra aki mennyit keresett a bitcoinokon a as hitelválság. Elég csak visszagondolni a hazai devizahiteles mizériákra.

Hol kezdjem

Egy normális valuta esetében ha ilyen kilengések történnének, akkor a központi bank megpróbálná stabilizálni a helyzetet a kamatok és a pénzmennyiség kontrollján keresztül; de a bitcoin pont ezt akarta kiiktatni. Ez sikerült is, de a várakozásokkal ellentétben a piacon egyelőre messze nem állt be az önszabályozó egyensúly, amit az alkotó várt.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy mivel a bitcoin a világ legtöbb országában jogilag szürke zóna, a vevők nem kapnak olyan törvényi védelmet, mint amilyenre egy átlagos devizaügylet vagy tőzsdei vásárlás esetén, tehát ha átvernek valakit, az csak magára vethet. Az államtól való függetlenséggel nemcsak az állami szabályozás hátrányait, hanem előnyeit is bukja az ember.

Jól jártak, de mennyire? A jelenben viszont néhányan hatalmasat kaszáltak a bitcoin menetelésén, legalábbis virtuálisan.